Mire figyeljünk ha kozmetikumot választunk?
A legtöbben jelentős pénzt költünk kozmetikumokra. Egyszerűekre, és speciális készítményekre is. Figyeljük a sztárokat, hogy mit kennek magukra, mi lehet a titkuk, és arra következtetésre juthatunk, hogy ha mi is követjük a szokásaikat, akkor tökéletes lesz a bőrünk. De azért ez ennyire nem egyszerű. Mint minden más is, a bőrünk igényei is mindenkinek teljesen egyediek, és érdemes alaposan megválogatni, hogy milyen anyagokat teszünk a legnagyobb szervünkre.
Mint a kozmetikai ipar résztvevője mondom, hogy sajnos nem minden szereplő figyel oda a vásárlók egészségére, és számos bizonyítottan káros hatású anyagot engedélyeznek a készítményekben. Ilyenek például azok, amik a hormonrendszer működésébe avatkoznak bele. Ez ezért veszélyes, mert a hormonok felelnek mindenért, ami a testünkben történik. Pl a vérnyomást, a testhőmérsékletünket, az emésztésünket szabályozzák, és „megmondják” a szerveinknek, hogy mi a dolguk. Talán nem is kell tovább magyaráznom, hogy miért nemkívánatos ebbe a rendszerbe beleavatkozni. Pedig igen sok kozmetikum tartalmaz olyan anyagot, ami bizony beleavatkozik, ha nem figyelünk eléggé.
Ilyenek például a ftalátok, amik az illatok megkötésére használt vegyületek. Amikor a liftben ott marad az illat az előző utas után, akkor az gyanúsan a ftalát. Parfümökben, dezodorokban, mindenféle illatosított dolgokban használják. Régen természetes illatosítókat használtak, mint például a rózsa, a jázmin, de ma már ezeket rengeteg fajta szintetikus vegyülettel helyettesítik, és a legtöbbjük ftalát. Ez az információ nincs ráírva a dobozra, mert nem kötelező. Az összetevő listában ezeket nevezik Parfüm néven, így ha ezt az elnevezést nem követi valamilyen magyarázat, pl natural essential oil, akkor érdemes gyanakodnunk.
Egy másik, a BPA nevű anyag a műanyagokban, ami kioldódik a csomagolásból a tégely/flakon tartalmába. Ezt korábban már betiltották a cumisüvegekben, és mivel ismertté vált, hogy mennyire veszélyes, sajnos teljesen hasonló, de szintén veszélyes anyagokkal kezdték helyettesíteni. Ilyenek például a BPS, a BPAF. Ami az emberre gyakorolt hatásán kívül még elgondolkodtató, hogy ezek a csomagolások sajnos hulladékként végzik, és nagy részben a természetes vizeinkbe kerülnek, ahogy kisebb-nagyobb szigetekként úsznak, és oldódnak ki a káros anyagok. Már megfigyelték kutatók, hogy ha megvizsgálják például a bálnák vagy a jegesmedvék bőrét, zsírrétegét, akkor rengeteg szintetikus vegyületet találnak.
A fentieken kívül még van több hormonrendszerbe avatkozó kozmetikai anyag is, például a parabének (tartósítószer), a BHT (tartósítószer), az Octinoxate (fényvédő), a triklozán (gombaölő). Ezek a vegyületek gyakorlatilag minden ember szervezetében, sőt, már a magzatokban is jelen vannak sajnos.
Azt a tanácsot tudom adni, hogy mindig olvassuk el a termékcímkét, ha parfümöt látunk az összetevők között, és nincs ott, hogy természetes illatanyagról, vagy illóolajról van szó, akkor inkább kerüljük a használatát. Ellenőrizzük a műanyag csomagolást, vagy vegyünk üveges termékeket. Jó választások lehetnek a csomagolás mentes holmik, például tömb sampon, szappan, hajbalzsam. Érdemes tájékozottnak lenni, hogy milyen anyagok veszélyesek, és milyen anyagok támogatják a bőr egészségét. Éberségre, tudatosságra fel!
A HBO „Not so pretty skin” c. sorozata alapján írta: Eszter