Kenettel teljes

A jelenség a természetes táplálkozással és a fenntartható alapanyagokból készülő termékekkel párhuzamosan terjedt el világszerte, és napjainkra a szépségipar egyik vezető trendjévé vált. A természetes alapanyagokból készített kozmetikumok története az ötvenes évekig nyúlik vissza. Pia­ci térnyerésük nem volt zökkenőmentes, a hajdani vásárló jobban bízott a tudományos fejlesztésekben, a növényi alapanyagokból készülő kozmetikumok nehezen találtak vevőkre – írja Geoffrey G. Jones, a Harvard Business School professzora, a Beau­ty Imagined: A History of the Global Beauty Industry című könyv szerzője. A legutóbbi becslések szerint a natúr és biokozmetikumok piaca mára eléri a 6,9 milliárd dollárt. Ez ugyan még mindig csupán 2 százaléka az iparág összbevételének, de az arány növekvő tendenciát mutat. Mindehhez kellett az is, hogy a fokozódó környezeti károk egyre szélesebb vásárlói rétegekben ébresszék fel a felelősségvállalás igényét.

Bárdos Eszter, a hazai piacon öt éve jelen lévő Eszterkrém natúr kozmetika manufaktúra és webáruház tulajdonosa is erre mutat rá; vevői a szintetikus hatóanyagokban, gyógyszerekben csalódott, vagy a szervezetüket és világunkat összetett rendszerként értelmező, tudatos vásárlók. A felelősségvállalás azonban kemény dió, a természetes alapanyagok ugyanis drágák, pontosabban a szintetikus hatóanyagok, színezékek, illatanyagok, emulgeálószerek, tartósítószerek az olcsók. Utóbbiak egy része káros a szervezetre, a natúr kozmetikumok között viszont nem egyszerű eligazodni.

A jog nem ismeri

A szabályozás nem különbözteti meg a természetes kozmetikumokat, sőt, a biót sem. Bánfi Brigitta, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. tanúsítási részlegvezetőjének tudomása szerint Magyarországon nincsenek jogszabályok a kozmetikai termékek natúr, illetve bio jelölésére, az élelmiszerekkel ellentétben a bio­­kozmetikumok nem élveznek jogszabályi védettséget. A bio mezőgazdasági alapanyagok, élelmiszerek esetén kötelező egy független, a jogszabályi előírásoknak megfelelően működtetett ellenőrzési és tanúsítási rendszerben való részvétel, a kozmetikumok biojelölése azonban önkéntes alapon zajlik.

Ha olyan terméket szeretnénk vásárolni, amelyben nincsenek szintetikus összetevők, a következő lehetőségeink vannak. Vagy a saját szemünkkel kibogarásszuk és leellenőrizzük az összetevőket, ezeket ugyanis a termékben található mennyiségük szerint csökkenő sorrendben kötelező feltüntetni, vagy olyan kozmetikumokat keresünk, amelyeket a különböző minősítőintézetek (pl. a német BDIH) emblémájával, illetve kontrollált natúr- vagy bio­tanúsítvánnyal (pl. Biokontroll, Natrue, Cosmos Standard) láttak el.

A kozmetikai termékek árusítását 2013. július 11. óta Magyarországon is európai uniós rendelet szabályozza. Csak olyan kozmetikai termék hozható forgalomba, amelynél a gyártó vagy az importőr biztosítja a rendeletben foglaltak betartását, és felelősséget vállal a termékre vonatkozó állítások helytállóságáért. Utóbbiak azok, amelyek a reklámokban is elhangzanak: ránctalanító, hidratáló, 24 órás hidratáló és így tovább. Ezeket klinikai tesztekkel kell igazolnia a gyártónak.

Arról talán senkit sem kell meggyőzni, hogy a bőrére kent vagy akár a gyomrába juttatott tartósítószerekre, adalék anyagokra nincs szüksége. Ezekre a nagyipari termelésnek van szüksége, olcsóbb, tartósabb, szállíthatóbb és könnyebben tárolható termékeket tudnak előállítani a segítségükkel. Az már bonyolultabb kérdés, hogy ezek közül melyik ártalmas.

A kozmetikumokban tartósítószerként hasz­nált egyes parabének hormonrendszert befolyásoló és rákkeltő hatása beigazolódott, ezek alkalmazását az EU betiltotta. A propil-parabén és a butil-parabén koncentrációját 0,14 százalékra korlátozta, a három évnél fiatalabb gyermekek pelenkával fedett bőrfelületére szánt, leöblítésre nem kerülő termékekben pedig betiltotta a használatukat. Szintén a leöblítésre nem kerülő termékekben – pl. a testápoló krémekben – betiltották az erősen allergizáló metil-klór-izotiazolinon és a metil-izotiazolinon keverékét, de tusfürdőkben és samponokban továbbra is használhatók ezek a tartósítószerek. Az antibakteriális és gombaölő triklozán is befolyásolja a hormonrendszer működését, gátolja az izomösszehúzódást, kivonása a kozmetikai termékekből egyelőre vita tárgya. A tartósítás a natúr kozmetikumok esetében is követelmény, hiszen a népszerű magas víztartalmú krémek rendkívül romlékonyak, ezért sok natúrkozmetikai márka, így az Eszterkrém is a pumpás, légmentes csomagolást használja, ami kizárja, hogy a felhasználó szennyezett kezéről vagy a levegőből bekerülő gombák és baktériumok a termék romlását okozzák. A légmentes kozmetikumcsomagolások piaca évente 10 százalékkal növekszik, technológiájuk lehetővé teszi, hogy fele- vagy ötödannyi tartósítószerrel vagy akár tartósítószer nélkül is piacra kerülhessen egy termék. Azt csak óvatosan jegyeznénk meg, hogy a hűtőszekrényt már több mint száz éve feltalálták; bizonyára kiváló érv a tartósítószerek mellett, hogy segítségükkel nem kell a kozmetikumokat hűtőszekrényben tartani, ámbár nem értjük, miért ne segíthetne a fridzsider.

Allergia, érzékenység a természetes alapanyagokkal szemben is kialakulhat, hiszen attól még, hogy valami természetes, nem feltétlenül tesz jót vagy tesz jót mindenkivel. Ushma S. Neill, a Journal of Clinical Investigation orvosi szaklapban megjelent cikkében négy bőrgyógyásznak tette fel ugyanazt az egyszerű kérdést: hogyan ápoljam a bőrömet?

Napvédelem és hidratálás

A természetes kozmetikumokkal kapcsolatban a Neillnek nyilatkozó John R. Stanley óvatosságra int, hiszen attól még, hogy valami természetes, nem feltétlenül ártalmatlan. A borostyán is természetes, mégsem dörzsöljük az arcunkba. A Neill cikkében megszólaltatott bőrgyógyászok egybehangzóan a napvédelmet tartják a legfontosabbnak, ehhez képest minden erőfeszítés, amit a bőrünkért teszünk, apróság csupán. A napimádat mellett a túlzásba vitt tisztálkodást is károsnak tartják, az arclemosók, szappanok szárítják a bőrt, hiszen eltávolítják a zsírt, amire szüksége van. A bőrtisztításról azonban nem kell lemondani, Bárdos Eszter sminklemosónak könnyű, hidegen sajtolt növényi olajat ajánl, ezzel károkozás nélkül lehet eltávolítani a sminket, sőt, táplálni is lehet a bőrt. A Neill által megkérdezett bőrgyógyászok a különösen drága termékeknek elsősorban pszichológiai hatást tulajdonítanak; egyedül a ránctalanító retinoidokat (A-vitamin-származék vegyületcsoport) és a hidratálókrémek használatát említették, mint a hatásos bőrápolás fegyvereit. A retinoidok bőrelöregedést lassító hatása bizonyított, használatuk azonban nem játék, a magas hatóanyag-tartalmú krémek vénykötelesek.

A hatásos hidratálásért viszont nem kell orvoshoz fordulni, ugyanis vízmegkötő hatóanyagokban bővelkedik a természet. Ha a hidratálás a cél, akkor az uborkamagolaj, a rózsavíz és a gránátalmamag-olaj rendkívül hatékonyak. A közismert aloe vera is jól hidratál, de a számos konyhában megtalálható, hidegen sajtolt napraforgóolaj is hatásos. Fontos, hogy az olajokat mindig benedvesített bőrre vigyük fel – tudtuk meg Bárdos Esztertől. A recept tehát egyszerű és olcsó, a szép bőrnek nem egy raklapnyi kozmetikumra, hanem minél kevesebb kozmetikai termékre és kiegyensúlyozott táplálkozásra van szüksége. Utóbbi sok más szempontból is kimondottan előnyös.

Péter Anna

A cikk forrása: https://magyarnarancs.hu/tudomany/kenettel-teljes-107645