Ha veszel egy üveg illóolajat, akkor több száz, sőt több ezer növény esszenciáját vásárolod meg. Ezen kívül megvásárolod a munkaerőt, aki a növény betakarítását és az olaj lepárlását végezte. Ezeken túl, embereket akik elemezték, raktározták, adagolták az illóolajokat, és az üzemanyagot is, amivel az ajtódig elszállították. Rendkívül erőforrás-igényes folyamat, de véletlenül sem szeretném azt mondani, hogy hagyjunk fel az illóolajok használatával! Semmiképp!

Csupán tudatosítani szeretném, hogy mekkora kincset tarthatunk a kezünkben, és ezért használjuk felelősséggel. Arra gondolok, hogy ismerjük meg az útjukat, ahogyan eljut hozzánk. Figyeljünk, hogy ne a természetet romboló, kizsákmányoló forrásból érkezzen. Használjuk mértékletesen, éppen annyit, amennyire szükség van, és ott, ahol éppen szükség van rá.

Azt tudtad, hogy:

• A 100%-os tisztaságú olaj nem feltétlenül jó minőségű olaj?
• A növényben lévő illat-molekulák nem „esszenciális olajok”, amíg a lepárlás meg nem történt?
• A kemotípusokat a genetika határozza meg, nem a környezet?
• Vannak illat molekulák, amik részben vízben oldódnak, és ezek főleg hidrolátumokban (virágvizekben) találhatók meg, illóolajokban kevésbé? (miért jó pl. a rózsavizes arctonik…) 😉
• Az lepárlás során, minden alkalommal kicsit más összetételű illóolaj lesz az eredmény, a hőmérséklet, és a nyomás változása miatt?
• Minden növény termel illó-anyagokat, de nem minden növény illó-anyaga aromás? (azaz nem lesz feltétlenül illatos a végeredmény a lepárolás során)

Azért jó, ha tájékozott vagy ezen a téren is, mert így a számodra legjobb döntéseket tudod meghozni. Milyen kozmetikum kerüljön a bőrömre? Biztosan az olcsó, drogériás illóolajat tegyem a párologtatóba? Kell e a felmosóvízbe illóolaj? Gondold át, és hozd meg a számodra legjobb döntéseket!

Minden sorát szeretettel írta. Eszter